A Magyar Munkajogi Társaság, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék és a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete 2025. május 13-án tartotta meg „Munkajogi jogalkalmazás és jogalkotás 2025” című konferenciáját.
A megjelenteket Somssich Réka (dékánhelyettes, megválasztott dékán, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar) köszöntötte, majd a felkért előadók az alábbi témákban fejtették ki álláspontjukat, meglátásaikat:
A munkavállaló egészségi okból való alkalmatlansága (Halmos Szilvia, bíró, Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégium; mb. oktató, PPKE Jog- és Államtudományi Kar Munkajogi Tanszék)
Bérben az igazság: irányelv az uniós minimálbérről – tagállami hatások (Horváth István, egyetemi docens, tanszékvezető, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék)
A platform munkavégzés és a 2024/2831 számú irányelv átvétele a magyar jogba (Kiss György akadémikus, kutatóprofesszor, PTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék)
Az ellenőrzési kör fogalma a munkáltatói kárfelelősség körében (Lőrincz György, ügyvéd)
A napi és a heti pihenőidő bírói gyakorlata és törvényi szabályozása (Pál Lajos, ügyvéd, c. egyetemi docens, KGRE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék)
A kollektív szerződés joga a bírói gyakorlatban (Berke Gyula, egyetemi docens, tanszékvezető, PTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék)
A munkaügyi perek eljárási kérdései, valamint a bírósági szervezet tervezett átalakítása (Mózsa Gábor bíró, kollégiumvezető, Győri Ítélőtábla Munkaügyi Kollégium)
A Magyar Munkajogi Társaság és a Budapesti Ügyvédi Kamara által szervezett közös vitaülésre („A munkáltató foglalkoztatási kötelessége az Alkotmánybíróság döntését követően. Hogyan tovább?”) 2025. április 30. napján került sor.
Az Alkotmánybíróság az 1/2025. (II. 27.) AB határozatában az Alaptörvény alapján értelmezte a munkáltató foglalkoztatási kötelességének tartalmát. Ennek a munkavállaló egészségi okból való alkalmatlansága esetén különös jelentősége van, és ez az utóbbi időben többször vita tárgya is volt. Eddig úgy tűnt, hogy a kialakulni látszó kúriai gyakorlat a kérdésben egyértelmű eligazítást ad, ám ez az álláspont az Alkotmánybíróság döntését követően – vélhetően – már nem lesz fenntartható. A kérdés súlyát kétségkívül növeli, hogy nem csak bonyolult megítélésű jogi problémáról van szó, hanem mögötte nehéz emberi sorsok is meghúzódnak. A Magyar Munkajogi Társaság és a Budapesti Ügyvédi Kamara által közösen szervezett vitaülés az AB határozat nyomán felvetődő kérdéseket járta körbe, keresve a megoldási, értelmezési lehetőségeket A vitaindító előadást Szabó Imre Szilárd tartotta; további előadásokat hallhattunk Gergely Katalintól (A keresőképtelenség és a foglalkozás-egészségügyi alkalmatlanság), Kulisity Máriától (Az észszerű alkalmazkodás követelménye és az egészségi okból való alkalmatlanság), Berke Gyulától (A foglalkozás-egészségügyi alkalmatlanság elbírálásának kérdései a bírói és hatósági gyakorlatban), Ferencz Jácinttól (A munkáltató foglalkoztatási kötelessége és ennekmegítélése az 1/2025. (II. 27.) AB határozat alapján), illetve Lőrincz Györgytől (Az egészségi okra alapított munkáltatói felmondás). A vitaülés moderátora Pál Lajos volt.
Az Europäische Rechtsakademie (ERA) 2024. október 31-31-én Budapesten rendez angol nyelvű konferenciát „Digitalisation at Work” címmel. A részletek az alábbi pdf-ben találhatóak.
A Magyar Munkajogi Társaság (MMT), ezúttal közösen a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékével harmadik alkalommal rendezte meg konferenciáját 2024. május 30-án a Károlyi-Csekonics Palotában (1088 Budapest, Múzeum utca 17.).
A részletes program és az előadások prezentációi INNEN tölthetők le.
A novemberi Munkajogi Akadémia témája a belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályozásának a gyakorlatba történő átültetése volt. A téma aktualitása nem is kérdéses, hiszen a legtöbb foglalkoztató számára 2023. december 17. napjától kötelező a jogszabálynak való megfelelés, amellyel kapcsolatban jelenleg még számos gyakorlati bizonytalanság tapasztalható.
Kisfaludy Zoltán ügyvéd „Panasztörvény – felkészülés a gyakorlatra” című előadásában részletesen ismertette a hatályos szabályozás történeti előzményeit, a 2023. évi XXV. törvény („Panasztörvény”) struktúráját és rendelkezéseit, valamint értékes személyes tapasztalatokkal, gyakorlati útmutatásokkal egészítette ki előadását. A jelen lévő résztvevőknek alkalma nyílott saját véleményük, meglátásaik megosztására is.
Kisfaludy Zoltán előadásának prezentációja letölthető INNEN.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer – szabályok és a gyakorlat Előadások: Dr. Horváth István – tanszékvezető, ügyvéd, az MMT titkára: A visszaélések bejelentésének szabályozása – eredmények és kérdőjelek Dr. Kisfaludy Zoltán – LL.M., ügyvéd: Panasztörvény – felkészülés a gyakorlatra
Helyszín: ELTE ÁJK, Kari Tanácsterem Bp. V. Egyetem tér 1-3. Időpont: 2023. november 15. szerda, 13.00 óra
Kérjük, részvételét jelezze a nemethne.krisztina@ajk.elte.hu címen
Az előadások után várjuk észrevételeiket, kérdéseiket!
Az éves közgyűlést követően – amelyen a tagság Dr. Berke Gyulát az Magyar Munkajogi Társaság elnökévé; dr. Tánczos Ritát és dr. Pál Lajost alelnökévé; dr. Gyulavári Tamást, dr. Lőrincz Györgyöt, és dr. Sipka Pétert elnökségi taggá választotta; dr. Horváth Istvánt pedig titkári posztjában továbbra is megtartotta – egy nagyon érdekes és tanulságos szakmai vitát hallhattunk.
A vita alapja a Debreceni Ítélőtábla Mf.50063/2022/7. számú ítélete volt, amelynek elvi tartalma szerint munkaviszonynak minősül a platform alapú munkavégzés, amennyiben az ételfutár a tevékenységét folyamatosan és személyesen látja el, a foglalkoztató pedig egyoldalúan határozza meg a feladatokat, azok ellátásának helyét, időtartamát, az elvégzett munka ellenértékét, a foglalkoztató továbbá munkaidőnyilvántartást vezet, arról időszakos elszámolást készít, a futárokat nyomon követi, ellenőrzi, felettük utasítási, ellenőrzési jogot gyakorol, tevékenységüket minősíti és arculati elemek kötelező viseltét írja elő.
A perben dr. Sipka Péter képviselte a felperest, míg dr. Cselédi Zsolt az alperest, így első kézből hallhattuk az üggyel kapcsolatos szakmai álláspontjukat. A vita során fény derült arra, hogy az ügyben az elsőfokú bíróság az ételfutár jogviszonyát nem tekintette munkaviszonynak, hiszen őt semmilyen általános és állandó rendelkezésre állási kötelezettség nem terhelte, kizárólag a számára alkalmas napokon, a számára alkalmas idősávokban és a számára alkalmas időtartamban jelezte azt a foglalkoztató felé, hogy egyáltalán egy aktív periódusban rendelkezésre kíván-e állni valamely futárfeladat elvégzésére. A felek nem határoztak meg minimális óraszámot, nem irányoztak elő szankciót arra az esetre, hogy ha a felperes egyáltalán nem, vagy a vállaltnál alacsonyabb óraszámban teljesített volna feladatokat. Amennyiben a felperes heteken, vagy akár hónapokon át egyetlen aktív periódusra sem jelentkezett volna, azt sem jelentett volna szerződésszegést az ő oldalán. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy bár a felperes a feladatait személyesen volt köteles ellátni, ezt nem tekintette önmagában döntőnek, tekintettel arra, hogy a megbízott is személyesen köteles eljárni, ha a felek így állapodnak meg.
A másodfokú bíróság ugyanakkor rámutatott arra, hogy a felek közötti jogviszony munkaviszonyként értékelhető. A platform alapú munkavégzés még mindig olyan jelenség, amelynek tételes jogi szabályozása hiányzik, ezért a meglévő jogszabályi rendelkezésekkel összefüggésben vizsgálni az adott jogviszony jellemző tartalmi elemeit. Az ítélőtábla megállapította, hogy a felperest éppen az alperes által egyoldalúan meghatározott ÁSZF alapján és az abban meghatározott időszakokban rendelkezésre állási kötelezettség, míg az alperest foglalkoztatási kötelezettség terhelte. Az ítélőtábla álláspontja szerint az alá-fölérendeltségi viszony körébe tartozik az, hogy az alperes a GPS használatát megkövetelte, és a futárokat nyomon követte, ugyanis a mindennapi életben polgári jogviszony keretében erre aligha lett volna lehetősége. Az a körülmény pedig, hogy a feladat ellátására nyitva álló aktív időszakokat a felperes maga választhatta ki, valójában csak látszólagos kötetlenséget biztosított a számára, hiszen, ha díjazást akart kapni, akkor mindenképpen jelentkeznie kellett, illetve, ha nem jelentkezett, akkor a besorolási rangsorban mindig hátrébb esett.
Fotó: Draskovics Ádám
Az eljárt jogi képviselők: dr. Sipka Péter (balra) és dr. Cselédi Zsolt (jobbra)
A vitát az előzetesen felkért hozzászólók: dr Rácz-Antal Ildikó, dr. Berke Gyula és dr. Horváth István gondolatai tovább színesítették.
A Magyar Munkajogi Társaság 2023. június 1. napján 13.30 órakor tartja éves közgyűlését az ELTE ÁJK (Budapest V., Egyetem tér 1-3.) A/4. (földszinti) gyakorló termében. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja: 2023. június 1., 14 óra (a helyszín azonos).
A közgyűlés napirendje:
1. A 2022. évi beszámoló elfogadása;
2. Tisztújítás. Az elnökség megbízatása 2023. májusában lejár, ezért új tisztségviselőket szükséges választani. AZ elnökség javaslata a következő: Elnöknek dr. Berke Gyula, titkárnak dr. Horváth István, elnökségi tagnak dr. Gyulavári Tamás, dr. Lőrincz György, dr. Pál Lajos, dr. Sipka Péter és dr. Tánczos Rita megválasztását indítványozzuk.
Hagyományaink szerint a közgyűlést követően szakmai rendezvényt is tartunk. Idén egy igazi csemegét kínálunk, ugyanis egy korszakalkotó, a platform alapú munkavégzést minősítő magyar bírósági ítélet megvitatására kerül sor, oly módon, hogy a per felperesi és alperesi jogi képviselői (dr. Cselédi Zsolt és dr. Sipka Péter) fejtik ki véleményüket. Felkért hozzászólók: dr Rácz-Antal Ildikó, dr. Berke Gyula és dr. Horváth István.
A Magyar Munkajogi Társaság 2021. október 7-én megtartott közgyűlése olyan értelemben módosította a Társaság alapszabályát, hogy lehetővé tette a jogi személyek tagságát is azzal, hogy ennek feltételeit az Elnökség határozza meg. Ezen felhatalmazás alapján a Társaság Elnöksége az alábbi határozatot hozta:
„A Társaság jogi személy tagjaira a természetes személy tagra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
A jogi személy tag erre kifejezetten kijelölt képviselője (a továbbiakban: képviselő) útján gyakorolja a tagsági viszonyból eredő jogokat. A képviselő bármely tisztségre megválasztható.
A jogi személy tag a természetes személy tagra irányadó tagdíj kétszeresét tartozik fizetni.
A képviselő, vagy a jogi személy által erre meghatalmazott más személy jogosult a Társaság rendezvényein részt venni.
Amennyiben a jogi személy tag a 2. pontban írt tagdíj többszörösét fizeti meg, ennek arányában jogosult a 4. pontban írt személy kijelölésére, azzal, hogy ötszörös tagdíjfizetés korlátlan számú személy kijelölésére ad alapot.
Ez a határozat 2022. január 1. napján lép hatályba.”
Kérjük Tagjaink aktív közreműködését abban, hogy minél több jogi személy éljen a jövő évtől nyitva álló lehetőséggel, ezzel is bővítve rendezvényeink résztvevőinek számát.