Hónap: 2025 április

A Magyar Munkajogi Társaság, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék és a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete 2025. május 13-án tartotta meg „Munkajogi jogalkalmazás és jogalkotás 2025” című konferenciáját.

A megjelenteket Somssich Réka (dékánhelyettes, megválasztott dékán, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar) köszöntötte, majd a felkért előadók az alábbi témákban fejtették ki álláspontjukat, meglátásaikat:

• A munkavállaló egészségi okból való alkalmatlansága (Halmos Szilvia, bíró, Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégium; mb. oktató, PPKE Jog- és Államtudományi Kar Munkajogi Tanszék)

• Bérben az igazság: irányelv az uniós minimálbérről – tagállami hatások (Horváth István, egyetemi docens, tanszékvezető, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék)

• A platform munkavégzés és a 2024/2831 számú irányelv átvétele a magyar jogba (Kiss György akadémikus, kutatóprofesszor, PTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék)

• Az ellenőrzési kör fogalma a munkáltatói kárfelelősség körében (Lőrincz György, ügyvéd)

• A napi és a heti pihenőidő bírói gyakorlata és törvényi szabályozása (Pál Lajos, ügyvéd, c. egyetemi docens, KGRE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék)

• A kollektív szerződés joga a bírói gyakorlatban (Berke Gyula, egyetemi docens, tanszékvezető, PTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék)

• A munkaügyi perek eljárási kérdései, valamint a bírósági szervezet tervezett átalakítása (Mózsa Gábor bíró, kollégiumvezető, Győri Ítélőtábla Munkaügyi Kollégium)

Az egyes elődások prezentációi ITT érhetők el.

A rendezvényen készült fotók ITT tekinthetők meg.

A Magyar Munkajogi Társaság és a Budapesti Ügyvédi Kamara
által szervezett közös vitaülésre („A munkáltató foglalkoztatási kötelessége az Alkotmánybíróság döntését követően. Hogyan tovább?”) 2025. április 30. napján került sor.

Az Alkotmánybíróság az 1/2025. (II. 27.) AB határozatában az Alaptörvény alapján értelmezte a munkáltató foglalkoztatási kötelességének tartalmát. Ennek a munkavállaló egészségi okból való alkalmatlansága esetén különös jelentősége van, és ez az utóbbi időben többször vita tárgya is volt. Eddig úgy tűnt, hogy a kialakulni látszó kúriai gyakorlat a kérdésben egyértelmű eligazítást ad, ám ez az álláspont az Alkotmánybíróság döntését követően – vélhetően – már nem lesz fenntartható. A kérdés súlyát kétségkívül növeli, hogy nem csak bonyolult megítélésű jogi problémáról van szó, hanem mögötte nehéz emberi sorsok is meghúzódnak. A Magyar Munkajogi Társaság és a Budapesti Ügyvédi Kamara által közösen szervezett vitaülés az AB határozat nyomán felvetődő kérdéseket járta körbe, keresve a megoldási, értelmezési lehetőségeket
A vitaindító előadást Szabó Imre Szilárd tartotta; további előadásokat hallhattunk Gergely Katalintól (A keresőképtelenség és a foglalkozás-egészségügyi alkalmatlanság), Kulisity Máriától (Az észszerű alkalmazkodás követelménye és az egészségi okból való alkalmatlanság), Berke Gyulától (A foglalkozás-egészségügyi alkalmatlanság elbírálásának kérdései a bírói és hatósági gyakorlatban), Ferencz Jácinttól (A munkáltató foglalkoztatási kötelessége és ennekmegítélése az 1/2025. (II. 27.) AB határozat alapján), illetve Lőrincz Györgytől (Az egészségi okra alapított munkáltatói felmondás). A vitaülés moderátora Pál Lajos volt.

Letölthető előadói prezentációk ITT

Képek a vitaülésről ITT